Bibliográfiánk teljességre törekvően regisztrálja Kertész Imre 1975 és 2018 között nyomtatásban megjelent műveit, az eközben született magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül a szépirodalmi munkák színpadi és filmadaptációinak adataival. E csoportosításnak megfelelően az összeállításunk két fő részből áll, amelyek mindegyike további alfejezetekre tagolódik. A tételek valamennyi esetben kronologikusan követik egymást.
Az első fő részben szerepelnek az író kötetben, periodikumokban és antológiákban megjelent műveinek, műfordításainak, valamint a vele készült interjúknak és nyilatkozatoknak az adatai, s ebben a részben kaptak helyet műveinek hangoskönyvként vagy digitalizált formában megjelent kiadványai.
A második fő rész a Kertész Imréről szóló szakirodalmat tartalmazza: ezen belül külön alfejezetben találhatók az önálló kötetben megjelent munkák és külön alfejezetben a periodikumokban és vegyes tartalmú tanulmánykötetekben megjelent írások; végezetül pedig a szépirodalmi művek alapján készült magyar nyelvű színpadi és filmadaptációk.
Az első rész köteteket bemutató fejezetében az adott mű leírása és tartalmi ismertetése, majd a korabali kritikai fogadtatása következik, a recenziók publikációs időrendjében. Ha egy-egy kötet többször is megjelent, általában az első megjelenésnél találhatók a későbbi kiadások ismertetései is – a Sorstalanság kritikai visszhangja azonban különválasztva szerepel, hogy ezáltal is jobban követhető legyen a regény recepciótörténete. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ismertetések címei ezeken a helyeken nincsenek feltüntetve, mivel később a szakirodalom periodikus alfejezetében azzal együtt olvashatók.
Az író periodikumokban és antológiákban megjelent műveit tartalmazó fejezetben az utánközlések is megtalálhatók, amelyekre minden esetben utalás is történik, csakúgy, mint a cím- és szövegváltozatokra. Ha egy-egy írás címéből nem derül ki annak témája, az annotációban erről is tájékozódhat a felhasználó; ugyanígy az előadások elhangzásának helyéről és idejéről, s arról is, ha valamely műnek, esetleg interjúnak volt kritikai visszhangja.
A műfordítások szintén időrendben, éves tagolásban követik egymást, ám ha valamely kötet többször is megjelent, ugyanazon tételen belül szerepel. Ha egyes drámafordításokból színházi előadás is született, annak adatai az annotációban kaptak helyet. Két drámafordítás (Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy, Elias Canetti: Esküvő) nem jelent meg ugyan nyomtatásban, viszont volt színpadi premierjük. Mivel gépiratuk közgyűjteményben hozzáférhető, ezek is besorolást kaptak e fejezetben.
A második, szakirodalmat bemutató fő részben szintén külön kerültek az önálló, monografikus igényű művek és tanulmánykötetetek, valamint azok ismertetései. Az ezt követő alfejezet a periodikumokban és gyűjteményes kiadványokban megjelent írásokat veszi sorra. A havi lapok egységesen az adott hónap elejére, a negyedévenként megjelenők az évnegyed elejére, a kéthavi lapok az első hónap elején szerepelnek. Az azonos időpontban megjelenő lapok között a címük betűrendje adja a sorrendet. A vegyes tartalmú tanulmánykötetetek, antológiák mindig az adott év végére kerültek, a szerzők nevének alfabetikus rendjében.
A tételleírásokat ezúttal is műfajmegjelölés és gyakran annotáció követi: tartalmi megjegyzés, pontosítás, illetve datálás, amennyiben az adott írás keletkezése nem egyezik a publikálás évével, végül pedig utalók is lehetnek, amelyek az egyes írások azonosságát vagy összetartozását jelzik. A L.és a L. még utaló jelzi, ha az adott tétellel kapcsolatban további információk találhatók még a bibliográfiában; az Ua.rövidítés pedig az adott szöveg további megjelenéseit rögzíti.
A művek adaptációival, s különösen a Sorstalanságmegfilmesítésével kapcsolatos szakirodalom csak szórványosan kapott helyet összeállításunkban – leginkább azok a cikkek kerültek felvételre, amelyek szorosabban kötődnek az adott műhöz, illetve ha az író személyesen is részt vett például a regényéből készült film forgatásán, s az aktuális sajtótájékoztatókon.
A bibliográfiát az elemzett kötetek részletes jegyzéke zárja, ezek ugyanis a tételleírásoknál csak rövidített formában (szerző, cím, megjelenés éve) olvashatók. – Munkánk anyaga (autopszián alapulva) tartalmazza a korábbi részleges bibliográfiai gyűjtéseket, válogatásokat, valamint A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1971–75(Szerk.: Pajkossy György) és A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976-tól 1990-ig kiadott gyűjteményeinek vonatkozó anyagát, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Könyvtárában fellelhető cikkeket és újságkivágatokat; az itt közreadott gyűjtemény jelentős hányada azonban így is egyéni kutatómunka eredménye, amelyhez Kertész Imre és Kertész Magda nagy segítséget nyújtott. Az interneten hozzáférhető írások közül csak azok kerültek regisztrálásra, amelyek nyomtatásban is megjelentek.
A jelen bibliográfia korábbi, nyomtatott változata először az író 80. születésnapjára jelent meg 2009-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában – az akkori közel 1300 tétel ezúttal több mint 500 újabb tétellel bővül. A mostani, honlapunkon tanulmányozható változat anyaggyűjtése 2018. októberével zárul, ám a jövőben rendszeresen közzétesszük az újonnan regisztrált írások adatait is. Gyűjtőmunkánk tehát nem tekinthető ezúttal sem befejezettnek. Épp ezért minden észrevételt, kiegészítést és pontosítást szívesen várunk a Kertész Imre Intézet levelezési címére: info@kerteszintezet.hu.
2. Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások
2016
- 1753. – –: Elhunyt Kertész Magda, Kertész Imre özvegye. [Hír] = Népszabadság, 2016. szept. 10., 213. sz. 12.
- 1755. Németh Tamás: Testvérhatalmak, testvérregények – Az Ivan Gyenyiszovics egy napja és a Sorstalanság. [Tan.] = Irodalmi Magazin, 2016. 2. sz. [2017. febr.] 9–11.
- 1756. ZSRZ: Állami gondozásba kerül a Nobel-díjas író öröksége: Intézet a Kertész-hagyatéknak. [Hír] = Magyar Hírlap, 2016. dec. 22., 300. sz. 13.
- 1757. Ficsor Benedek: Schmidthez kerül Kertész hagyatéka. [Hír] = Magyar Nemzet, 2016. dec. 22., 300. sz. 13. — L. még 1758., 1759., 1768., 1769., 1772.
- 1758. – –: Schmidt Máriáéknál a Kertész-hagyaték. [Hír] = Népszava, 2016. dec. 22., 300. sz. 1. L. még 1757.
- 1760. Dalos György: Kertész Imre és a Szent István rend. [Cikk] = D. Gy.: Tíz esztendő. Európai naplójegyzetek. Bp. – Pozsony, 2016. Kalligram, 223–226. — Ua. 1618. L. még 1615.
- 1761. Márton László: A holokausztirodalom mint abszurd dráma. = M. L.: Zokogó Zarándokok. Bp. 2016. 117–125. — D.: 2014. K. I-ról is.
- 1762. Salamon János: E világi dilemmák. [Krit.] = S. J.: A szív arisztokratikus szokásai., Bp. 2016. — Földényi F. László kötetéről. Ua. 1382.
- 1763. Sándor Iván: Sonderberg-variációk. (Kertész Imre). [Esszé] = S. I.: A jövő árnyéka. Bp. 2016. 85–95. — Ua. 1736.
- 1764.
Schmidt Mária: Veszélyzónában.
Bp.
2016.
A diktatúrák természetéről. [Esszé] 315–323. — Az Európa nyomasztó öröksége és a Mentés másként. c. kötetek kapcsán. L. még 1601.
Az életről és az erkölcsről. [Esszé] 325–331. — A néző c. kötetről.
2016
- 1765. Spiró György: Tadeusz Borowski. [Esszé] = S. Gy.: Válogatott esszék 1979–2016. Bp. 2016. 5–14. — K. I.-ről is. D.: 2002. Ua. 772.
- 1766.
Holokauszt-olvasókönyv.
Bp.
2016.
Heller Ágnes: A holocaust mint kultúra.[Esszé] 292–298. — Ua. 445
Janion, Maria: „Ha látszólag egészen másról beszélek, akkor is Auschwitzról beszélek”. (Ford.: Pályi Sándor Márk.) [Tan.] 477–499. — Ua. 1441.
Heller Ágnes: A Sorstalanságról – húsz év után. [Esszé] 690–704. — Ua. 739.
2017
- 1768. [Farkasházy Tivadar] F. T.: Mária országa. [Cikk] = Hócipő, 2017. jan. 18., 2. sz. 4., 6. — A Kertész Imre Intézetről is. L. még 1757.
- 1769. Pálos Máté: Sorstalan hagyaték. Egymilliárdból ápolhatja Kertész Imre emlékét Schmidt Mária. [Cikk] = Magyar Narancs, 2017. jan. 26., 4. sz. 28–30. — Fotóval; Hafner Zoltán nyilatkozatával. L. még 1757.
- 1770. Sándor Iván: Kertész Imre A per kapujában. [Cikk] = Élet és Irodalom, 2017. febr. 17., 7. sz. 4.
- 1771. Hetényi Zsuzsa: Sorsnarratívák. Vaszilij Grosszman: Élet és sors, Kertész Imre: Sorstalanság, Nemes Jeles László: Saul fia. [Tan.] = Jelenkor, 2017. márc., 3. sz. 318–320.
- 1772. Pálos Máté: Az eljárás része. Schmidt Mária tovább titkolózik a Kertész Imre Intézetről. [Cikk] = Magyar Narancs, 2017. márc. 9., 10. sz. 33–34. — Fotóval. L. még 1757.
- 1773. – –: Kertész Imrére emlékeznek. [Hír] = Népszava, 2017. márc 23. 69. sz. 13. — Az író halálának első évfordulójára szervezett programról. (Közreműködők: Ágoston Béla, Fehér Renátó, Gács Anna, Krusovszky Dénes, Sándor Iván, Spiró György, Szegő János, Szűcs Teri, Turi Tímea.) L. még 1774.
- 1774. Ficsor Benedek–Pion István: Emléknappal tisztelegnek Kertész Imre előtt. [Cikk] = Magyar Nemzet, 2017. ápr. 1–2., 77. sz. 13. — Fotóval. L. még 1773.
- 1775. Spiró György: Albina. [Eml.] = Élet és Irodalom, 2017. ápr. 13., 15. sz. 10. — Vas Albináról, K. I. első feleségéről.
- 1776. Zirkuli Péter: Francia könyv Kertész Imréről. = Múlt és Jövő, 2017. 1. sz. [tavasz] 44–50. — Clara Royer: Imre Kertész: „L’histoire de mes morts” c. kötetéről. Fotóval. L. még 1777., 1782.
- 1777. Lengyel Dávid: Francia könyv Kertész Imréről. Clara Royer Kertész Imre-életrajzának fogadtatásáról. [Cikk] = Múlt és Jövő, 2017. 1. sz. [tavasz] 56–61. — Fotóval. L. még 1776.
- 1778. Németh Tamás: Lót-variációk. Adalékok egy Kertész-téma természetrajzához. [Tan.] = Pannonhalmi Szemle, 2017. 1. sz. [tavasz] 92–99.
- 1779. Tőzsér Árpád: Útirajzok 2009-ben. Naplók naplója. [Naplójegyzetek] = Alföld, 2017. máj., 5. sz. 56–67. — Az angol lobogóról: 66–67.
- 1780. Radics Viktória: Az ember mélye. [Tan.] = Múlt és Jövő, 2017. 2. sz. [nyár] 5–21. — D.: 1988. Ua. 374.
- 1781. Radics Viktória: Végjegyzet a lábjegyzethez. [Eml.] = Múlt és Jövő, 2017. 2. sz. [nyár] 25–30. — Fotóval és Kertész Imre 25 levelének közlésével.
- 1782. Pelle János: Kulcs Kertészhez. [Krit.] = Valóság, 2017. aug., 8. sz. 103–108. — Clara Royer könyvéről. L. még 1776.
- 1783. B. Simon Krisztián: „Baráti kapcsolat köt ezekhez a politikusokhoz”. Mándoki László dobos, producer, zenekarvezető. [Int.] = Magyar Narancs, 2017. aug. 31., 35. sz. 20–23. — K. I.-ról is.
- 1784. Szalay Károly: Egy boldogtalan Nobel -díjas 1. [Cikk] = Demokrata, 2017. okt. 11., 41. sz. 39.
- 1785. Szalay Károly: Egy boldogtalan Nobel -díjas 2. [Cikk] = Demokrata, 2017. okt. 18., 42. sz. 35.
- 1786. Szalay Károly: Egy boldogtalan Nobel -díjas 3. [Cikk] = Demokrata, 2017. okt. 27., 43. sz. 33.
- 1787. Petőcz András: A szabadság gesztusa avagy a totális győzelem a totalitáriánus államban (Kertész Imre Kaddis címú munkája nyomán.) [Esszé] = Életés Irodalom, 2017. nov. 3., 44. sz. 13.
- 1788. [Ficsor Benedek] – –: Kertész Imrére emlékeznek. [Hír] = Népszava, 2017. nov. 9., 261. sz. 13. — Az író születésnapjának 88. évfordulója alkalmából emléktáblát avatnak Török utcai lakásánál. (Beszédet mond Balog Zoltán miniszter, felolvas Lukács Sándor színművész.)
- 1789. – –: Ez itt az én hazám..." Emléktábla a Török utcában. [Hír] = Népszava, 2017. nov. 10., 262. sz. 11. — Fotóval.
- 1790. – –: Emléktáblát avattak... [Hír] = Magyar Hírlap, 2017. nov. 10., 262. sz. 12.
- 1791. Pataki Tamás: Az életmű nme kisajátítható. [Hír] = Magyar Idők, 2017. nov. 10., 262. sz. 18. — Fotóval.
2018
- 1793. Kőrössi P. József: Benne van? Rémes alak. Rézek 2. [Eml.] = Mozgó Világ, 2018. febr., 2. sz. 50–68. — Találkozások Réz Pállal; 2. rész. K. I.-ről: 64–65.
- 1794. ––: Küzdelem. Tovább bonyolódhat Kertész Imre hagyatékának ügye. [Cikk] = Magyar Nemzet, 2018. márc. 17., 64. sz. 12. — Fotóval.
- 1795. Ficsor Benedek: Viták és perek a Kertész-hagyaték ügyében. Két évvel a halála után még mindig nem dőlt el, ki rendelkezhet a Nobel-díjas író öröksége felett. [Cikk] = Magyar Nemzet, 2018. márc. 27., 72. sz. 12. — Fotóval.
- 1796. Kertész Imre nevet. Szálinger Balázs két interjúja Kertész Imrével. A szabadság aktusa. Az utolsó perspektíva. [tavasz] = Múlt és Jövő, 2018. 1. sz. [tavasz], 2–7. — D.: 2001., 2003. Fotóval.
- 1797. Széplaky Gerda: Soán túl, humanizmuson innen. Esszé a méltóságról és méltatlanságról – Martin Heidegger, Giorgio Agamben és Kertész Imre művei nyomán. [Esszé] = Múlt és Jövő, 2018. 1. sz. [tavasz], 8–20.
- 1798. Haklik Norbert: Mélyfúrás a siker világába. Kőbányai János Kertésznaplójáról és Saul fia-naplójáról. [Krit.] = Tiszatáj, 2018. máj., 5. sz. 73–80.
- 1799. Sturm László: Siker, öregség, összegzés – apokaliptikus keretben. Kertész Imre a 90-es években. [Tan.] = Hitel, 2018. jún., 6. sz. 69–87.
- 1800. Ficsor Benedek: „Mi vagyunk a forradalom”. Békés Márton a kultúrharcról, Esterházy Péterről, Kertész Imréről és az elitizmus végéről. [Int.] = Magyar Hang, 2018. júl. 20-26.,10. sz. 15.
- 1801. Krusovszky Dénes – Pálos Máté: Álmunka. [Cikk] = Magyar Narancs, 2018. aug.9., 32. sz. 26–27. — A Kertész-intézet fordítói pályázata kapcsán. L. még 1802.
- 1802. Pelle János: Mélyüljünk el a nemzetközi holokausztkánonban![Cikk] = Magyar Narancs, 2018. szept. 20., 38. sz. 4. — Válasz Krusovszky Dénes és Pálos Máté cikkére. L. 1801.
- 1803. (LZ): Az ismeretlen Kertész Imre címmel nyílik kamarakiállítás…[Hír] = Magyar Hírlap, 2018. okt.13., 239. sz. 12. — Fotókiállítás a 23. Szegedi Őszi Kulturális Fesztiál keretében. L. még 1804.
- 1804.––: Kertész-tárlat az aulában. [Hír] = Népszava, 2018. okt.13., 239. sz. 11. — Kettős kamarakiállítás Szegeden. Fotóval. L. még 1803.
- 1805. Bán Zoltán András: Önmaga csődtömeggondnoka.[Krit.] = B. Z. A.: Betűtészta., Bp. 2018. 104–110. — A végső kocsma c. kötetről. D.: 2014. Ua. 1619.
- 1806. Böhm Gábor: A holokauszt mint esztétikai probléma. Kertész Imre Sorstalanság című regényének értelmezéséhez. [Tan.] = A holokauszt témája az irodalomban. Pécs, 2018.118–131.
- 1807. Esterházy Péter: Az olvasó országa. Bp. 2018.
- Valami a semmiben. [Esszé] 69–78. ― Első megjelenés: Litera, 2014. febr. 3. (online)
- Négy nap egy hasnyálmirigynaplóból. [Naplójegyzetek] 640–645. ― D.: 2016. Ua. 1710.
Temetésen beszélni. [Gyászbeszéd] 646–648. ― D.: 2016. Ua. 1727.
- 1808. Fried István: Kertész Imre valahova tartozása. (Egy hosszabb tanulmány bevezető sorai.) [Tan.] = „Gazdagabb voltam, mint hinni bármikor adatott”. Bp. 2018. 22–26.
- 1809. Gervai András: 64 921. A Sorstalanság filmen = G. A.: Állami álomgyár. Film, politika, társadalom. Bp. 2018. — D.: 2005.
- 1810. Ördögh Ottó: Sortalanság. [Paródia] = Ö. O.: Sortalanság. Magyar Irodalmi Paródiák, Bp. 2018. 198–218.
- 1811.
Soltész Márton: Ideológiák horizontváltása. Bp. 2018.
Az L alakú folyosó öröksége. Poétikai-filológiai problémakörök a Kertész-életműben. [Tan.] 64–74.
„Meg kell fordítani a világ teremtését”. Bevezető gondolatok Kertész Imre naplójegyzetéhez. [Cikk] 289–293. ― K. I. Római-parti napló c. cikkének [1948. jún.] közlésével.
3. Színpadi és filmadaptációk
Jegyzőkönyv.
Előadja: Kornis Mihály.
Rendező: Zsámbéki Gábor
Bemutató: Katona József Színház – Kamra, 1991. okt. 19.
Sorstalanság.
Előadja: Darvas Iván.
Az előadást létrehozták: Léner Péter, Morcsányi Géza, Horgas Péter, Éberwein Róbert, Szokolai Brigitta.
Bemutató: József Attila Színház – Gaál Erzsébet Stúdió, 2003. jan. 17.
A meg nem született.
Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért c. regényének színpadi változatát írta: Visky András.
Előadja: Kulka János
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Bemutató: Vígszínház Házi Színpada, 2004. nov. 25.
(A dramatizált szövegváltozat megjelent a Színház c. folyóirat 2005. júliusi Drámamellékletében.)
Sorstalanság.
Rendező: Koltai Lajos
Operatőr: Pados Gyula
Forgatókönyv: Kertész Imre
Zene: Ennio Morricone
Főbb szereplők: Nagy Marcell, Dimény Áron, Bán János, Schell Judit, Herrer Sára, Benedek Miklós, Rajhona Ádám, Haumann Péter, Tóth Ildikó, Szarvas József, Gőz István, Paudits Béla, Zsótér Sándor, Ladányi Andrea, Gazsó György, Máté Gábor, Lukáts Andor
Hossz: 134 perc
Bemutató: 2005. febr. 8.
Hosszú péntek.
Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért c. regényének színpadi változatát írta: Visky András. Játék tizenöt jelenetben.
Rendező: Tompa Gábor
Dramaturg: Visky András
Szereplők: Dimény Áron, Péter Hilda, Orbán Attila, Bodolai Balázs, Györgyjakab Enikő, Bogdán Zsolt, Molnár Levente, Galló Ernő, Salat Lehel, Sinkó Ferenc, Kató Emőke
Bemutató: Kolozsvári Állami Magyar Színház, 2006. dec. 8.
Emelet.
Kertész Imre Detektívtörténet c. kisregénye alapján a forgatókönyvet írta: Vecsernyés János és Radnai Annamária. Konzultáns: Háy János.
Rendező: Vecsernyés János
Operatőr: Lajos Tamás
Zene: Bolcsó Bálint
Szereplők: Haumann Péter, Haumann Máté, Takács Kati, Fekete Ernő, Kovalik Ágnes, Iglódi István, Csuja Imre, Czukor Balázs, Gáspár Tibor, Kovács Zsolt, Rátóti Zoltán
Hossz: 94 perc
Bemutató: 2007. jan. 25.